Van egy remek szó, el lehet rajta gondolkodni: környezettudatos gondolkodás. Remek dolog, nem is nehéz, néha érdemes vele foglalkozni. Apró dolgok, tényleg! És még ráadásul nem is olyan, ami csak akkor jó, ha mindenki csinálja, már akkor is, ha csak te egyedül!
Itt van például mindenféle műanyag palack (mert hát ugye a műanyag üveg egy remek paradoxon lenne
). Remek dolog, olcsóbb, könyebben szállítható, előállítható, nem törik, stb. Amikor pedig már nincs rá szükség, egyszerűen kidobjuk. Egyetlen bosszantó szösszenet, hogy két ilyen palacktól teli van a szemetes. Mit lehet tenni? Többször kell levinni a szemetet. De így hamar teli lesz a kuka! Sebaj, nagyobbat rendelünk, meg vigyék el többször. De az meg többe kerül. Hát így van ez, a szépségért meg kell szenvedni. Most akkor mit lehet tenni? A válasz egyszerű: tapossa laposra. Rengeteg munkát és pénzt spórol meg magának az ember ezzel az egyszerű mozdulattal. És észre se veszi, de máris környezettudatosan gondolkodik. Beszarás.
A cigaretta-csikk eldobás és a szemetelés is ide tartozik, de ezt majd hosszabban később.